A Pénzügyminisztérium törvénytervezete szerint jövő év végére megszűnhetnek Magyarország különleges gazdasági övezetei, többek között Göd, Iváncsa, Mosonmagyaróvár és Paks területén.
A Pest megyei közgyűlés megszavazta a Momentum előterjesztését, hogy a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár a jövőben ne 1, hanem 2 százalékos adót fizessen – írja a Magyar Narancs.
Üdvözli és támogatja a Versenyképes Járások Program 2025. januártól történő bevetetését a Települési Önkormányzati Országos Szövetsége, amely program kereténél az érintett járások polgármesterei tudnak majd dönteni a források felhasználásáról – közölte a TÖOSZ. A programot minap bejelentő Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter ma országjáró körútja veszprémi állomásán arról beszélt: egy 65 milliárd forintos területfejlesztési alapot hoznak létre, és ennek segítségével 174 járásból 141 jut nagyobb fejlesztési forráshoz, mint amit a korábbi iparűzésiadó-növekmény megengedett volna.
A Versenyképes Járások program tervezett iparűzésiadó-átcsoportosítása feszültséget kelt a Fidesz polgármesterei és képviselői között - írta meg a Szabad Európa.
Az Erasmus-ügyben az Európai Bizottság szerinte „túszul ejtette” a magyar diákokat, de remélhetőleg 2025 őszétől újra hozzáférhetővé válik a program a magyar hallgatók számára – ismertette Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter az I/I AzurákCsabával podcast szerdán megjelenő adásában. Emellett részletesen beszélt a a Versenyképes Járások programról, amely a helyi fejlesztésekre irányuló iparűzési adónövekedésből nyújt támogatást. A miniszter a belpolitikai helyzetet is elemezte, kiemelve a politikai „fáziseltolódás” hatásait.
Debrecen bevételei elsősorban a várost illetik - jelentette ki Papp László (Fidesz-KDNP), a város újraválasztott polgármestere az MTI szerint.
„2025-től minden magyar járás garantált éves fejlesztési forrásban részesül a Versenyképes Járások Program keretében” – jelentette be Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter hétfői sajtótájékoztatóján. Az iparűzésiadó-bevételeket egy külön alapba irányítják, ahonnan pályázatokkal szerezhetnek pénzt saját keretük terhére az egyes térségek.
A svájci választók várhatóan megszavazzák a globális minimálisadóra és a 2050-ig zéró kibocsátást célzó klímatörvényre vonatkozó javaslatokat a vasárnapi népszavazáson – írja a Reuters.
A keddi naptól kezdődően a magyar cégek már euróban vagy amerikai dollárban is teljesíthetik a helyi iparűzési adó fizetési kötelezettségét.
2023-ban az önkormányzatok már tudnak élni majd a korábbi lehetőségeikkel, amivel a pandémiás időszakot megelőzően – mondta Varga Mihály.
Cser-Palkovics András székesfehérvári fideszes polgármester az RTL Híradónak nyilatkozott arról, hogy soknak tartja az önkormányzatok által fizetendő szolidaritási adót és legalább a felére csökkentené azt.
Több tényező egyszerre nehezíti az önkormányzatok életét és gazdálkodását 2022-ben. A megyei jogú városok vezetői január 4-én találkoztak Banai Péterrel, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkárával, hogy megoldást találjanak a kihívásokra.
A kormány idén is kompenzálja az önkormányzatokat a helyi iparűzési adó csökkentése miatt, és egyeztetéseket folytat a minimálbér, valamint a garantált bérminimum emelése okozta többletterhek mérsékléséről is – erről egyeztetett Banai Péter államháztartásért felelős államtitkár és Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke. A megbeszélésen Banai Péter megerősítette: a kormány az energiaárak emelkedésétől is meg kívánja védeni a településeket, ezért indította el múlt év végén összesen 140 milliárd forintos kerettel az önkormányzatok energiahatékonysági beruházásait támogató pályázatokat – olvasható a Pénzügyminisztérium szerdai közleményében.
Közel egy évvel az első kihirdetése után a kormány gyakorlatilag meghosszabbítja 2022-re is azt a szabályát, ami megtiltja, hogy az önkormányzatok emeljék a helyi adók szintjét és hogy új adót vessenek ki.
A júliusban látott globális minimumadó-tervezethez képest több ponton is lényegesen változott az egyezmény, Magyarország szempontjából egyértelműen a kedvező irányba, ezért is döntött hazánk a csatlakozás mellett - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Izer Norbert. A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára nekünk beszélt először arról, hogy az effektív adókulcs számítása során a társasági adó mellett többek között a helyi iparűzési adó is figyelembe vehető, de még más adóterhek is. Az államtitkár azt sem zárta ki, hogy a minimumadó globális életbe lépését követően Magyarország relatív helyzete a tőkevonzás szempontjából még javul is. Előrevetítette azt is, hogy a magyar adórendszer egyes elemeit még hozzá lehet igazítani az új, minimumadó által meghatározott keretekhez.
Újabb tárgyalási fordulóval folytatódtak a kötelező legkisebb bérekkel kapcsolatos egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán 2021. október 20-án, Budapesten. Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára elmondta: a kormány támogatja azt a munkáltatói javaslatot, amely szerint jövő januártól megszűnne a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás, emellett kész 2,5 százalékponttal csökkenteni a szociális hozzájárulási adót. Az egyszerűsített formában megvalósuló, összesen 4 százalékpontos adócsökkentés önmagában mintegy 500 milliárd forintot hagyna a vállalkozásoknál, amelyet a cégek a béremelések finanszírozására fordíthatnának - olvasható az ITM szerdai közleményében. Itt érdemes kiemelni, hogy a már nyáron elfogadott 2022-es adótörvények értelmében az érintettek egyébként is kaptak volna 2 százalékpontnyi adócsökkentést jövő júliustól.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Az eddig tudottak fényében nem iszlamista motívum állhat a háttérben.
A súlyos mértékű légszennyezettség kezeléséhez is nélkülözhetetlen az elektrifikáció.
Itt van, amit tudni lehet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
